2014. február 22., szombat

Prológus


Anne kórházban van és szülni. Harmadik gyerekét készül szülni éppen, hogy kicsi családjukban több legyen a szaladgáló lelkek száma. Agya folyamatosan zakatol, s fél hogy probléma adódik. De végül mindig arra jut, hogy minden rendben lesz, mint ahogy a második vagy harmadik gyereke születésénél. Első pár órában még minden rendben ment, aztán jött a kevésbé könnyű időszak, mikor a szülés kezdett eldurvulni. Már nem tudott koncentrálni, hogy lassan vegye a levegőt. Már nem hallotta a nővérek, vagy a szülőorvos nyugtató hangját. Lassan már nem hallja a gépek csipogását, melyekre rá van kötve a szervezete, meg egyben a teste is. 
Bár 90ben szülte az első gyermekét, aki ma már nyolcéves és másodikos az általánosban. Egészséges is, mint ahogy a négy év múlva érkező kisfiú is. Igaz nem olyan idős, mint a nővére, de már majdnem teljesen önálló. Ehhez képest minden rendben van vele, egészségesek a gyerekek az a lényeg! Bár már a harmadik gyerek következett a sorban, félt. Most nem érezte azt, hogy boldog lesz a szülés után. Már az elmúlt években a szülések minden percét élvezte és tudta, hogy minden rendben lesz a csemetékkel. Ám most nem volt minden teljesen tökéletes. Éppen hogy pár perc volt vissza a szülésből, mikor a gépeket leállították. Valamilyen betegséget vélték felfedezni a szervezetében, mely hatással lehet a csecsemőre. Feltették neki a kérdést, amitől egész életében rettegett. Megkérdezték, hogy akarja-e ezt a gyereket. Hát persze, hogy akarja! Melyik anyának nem kéne a saját gyereke? Azt mondta; Persze hogy akarom! Így hát a szülés folytatódott. Anne kockáztatva, még az élete árán is megszülte a gyereket. Akármilyen nagy kockázatba is kerülhet, de egy életet nem hagyott elveszni.

2014. február 20., csütörtök

Kezdés


Isten hozott!

Mindenki köszöntünk az újonnan megátalkodott, teljesen jó ötlettel ellátott blogunkon. Igen, úgy érzem kellett egy kis felvezetés ennek a 'Csodának'. Úgy érzem annyit elárulhatok, hogy nem sablon sztori. Szóval aki szereti a nem sablon történeteket, azokat örömmel várjuk! 
Még annyit, hogy a jövőben történő dolgokról nem tájékoztatunk. Szóval, 
Oopss! Titok
So sorry, muszáj volt :D
Blog nyitása: 2014.06.01. (nyáron)
Előre is sajnáljuk a késői kezdést, de csak nyáron tudunk erre koncentrálni. 
Előre is köszönjük megértéseteket. 
Azért lehet, hogy néha-néha jönnek részek, mert kipattan egy mondat és azzal az egész rész.

Üdvözlettel: Dorina és Monica